• Független tudósok tanulmányról tanulmányra bemutatták, hogy az Olimpia nem hoz létre gazdasági növekedést. Elsőre ez ellentmondani látszik az ösztönös elképzeléseinknek: mi van azzal a sok eseménnyel és olimpiai turistával? Az, hogy ezek többnyire felváltják azokat a gazdasági tevékenységeket, amik máskülönben bekövetkeztek volna. A látogatók száma Londonban és Pekingben valójában csökkent a játékok alatt, mivel az üzleti utazók és turisták a várostól való távolmaradás mellett döntöttek. A Budapesti szállodák kihasználtsága eleve magas a nyári hónapokban – olimpiai látogatókkal megtöltésük csak ki fogja szorítani a többieket. Az Olimpiát támogatók gyakran idézik az 1992-es Barcelonai Olimpiát a város nemzetközi színtéren megjelenítéséért, de Allen Sanderson közgazdász a Chicagoi Egyetemről nem talált statisztikai különbséget Barcelona és Madrid fejlődése között, ami nem szolgált a játékok helyszínéül: “Megvizsgáltuk a turizmust, építőipart, adóbevételeket előtte és utána is. Nem tudtunk kimutatni semmilyen jelentős eltérést a között a város között, ahol volt az Olimpia és ahol nem volt.”

  • A Nyári Olimpia rendezésének átlagos végösszege 15 milliárd dollár, azaz körülbelül 4350 milliárd forint, Magyarország költségvetése 2016-ban 16 562 milliárd forint, azaz egy átlag nyári az országunk éves költségvetés negyedébe kerül!

    A Nemzetközi Olimpiai Bizottság megkövetel minden pályázó várostól egy erre illetékes személyt, hogy “garantálja” a játékokat, ami azt jelenti, hogy az ország polgárai már kényszerpályán lesznek, ahogy a költségek kezdik meghaladni az eredeti költségvetést – és ez minden modern Olimpia esetében be is következett. És a végső összeg még nem is tartalmazza a folyamatos fenntartási költségeket, ami az Olimpia rendezésének az igazi, drága hagyatéka lesz – mindenki, aki valaha vett házat vagy autót, tudja, hogy úgyis állni fogja a fenntartási költségeit, ha már egyszer az övé! Az Olimpiát támogatók azt szokták mondani, hogy a magánszektor állni tudja majd a cehet, de az adófizetőknek nem szabad bízniuk ebben a magabiztosságban. Mindenki ismeri a közelmúlt nagyvállalati vagy befektetési csődjeit, aminek a kimentési költségeit végül az adófizetőknek kellett és kell állniuk. De számtalan olyan kisebb-nagyobb építkezésről is mindenki hallott már, vagy tapasztalta saját bőrén, ami vagy félbe maradt a már befizetett pénz ellenére vagy jelentősen túllépte végül a lefektetett költségeket – mert félbe nem maradhat, ami már elkezdődött.

  • Minden fillér, amit egy új sportlétesítményre költünk, azt nem költjük kátyúk kijavítására vagy rendőrök fizetésére. De talán a legnagyobb költsége az Olimpia rendezésének az, amit a legnehezebb kiszámolni – a figyelem elterelődésének az ára. A politikusoknak, a köztisztviselőknek és még sok civil szervezetnek is az Olimpia mindenre kiterjedően elvonná a figyelemét azoktól a napi kihívásoktól, amivel Budapest és Magyarország szembenéz. Ahogy a nyitóünnepség egyre közeledik, kizárólag a játékok lebonyolításával lennének elfoglalva: biztosítani, hogy egy drága stadion megépüljön időben; elkészíteni egy vészhelyzeti tervet; vagy meghatározni, mely utakat kell lezárni, hogy könnyebb legyen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság képviselőinek az utazás. Mindez azt jelenti, hogy ezek az emberek nem azon fognak dolgozni, amiért megválasztottuk őket, mint például az iskoláink fejlesztése, az egészségügyi ellátás javítása, jobb üzleti környezet létrehozása vagy a közbiztonság növelése.